Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti.

Kezdjük egy kis statisztikával: 246 piros-fehér szerelésben lejátszott mérkőzés, 1983–1991-ig futballozott a klubnál, védőként 12 gólt szerzett, majd az aktív pályafutását követően az NB I-es bajnokságot nyert csapat ügyvezetője volt. Bizonyára sokan tudják, hogy Gróf Andrásról szólnak a fenti adatok.

– Hogyan emlékszel a kezdetekre?

gróf andrás

 

– 1983-ban kerültem a csapathoz. Akkor Palicskó Tibor volt az edző. Nagyon sok kitűnő játékos volt a csapatban, többek között Tóth István, Menyhárt Menyhért, Holló István, Tatár János, Fajkusz László és Ress József is.

– Tényleg fantasztikus labdarúgókkal játszhattál együtt. Mennyire volt fontos az ő irántuk érzett tisztelet, és a játék felé irányuló alázat?

– Teljesen más volt akkor, mint most. Más volt a futballklubok filozófiája is, hiszen hosszú ideig szinte ugyanabban az összeállításban játszottak a csapatok, tehát nem volt ilyen nagy változás a kezdő 11-ben, mint manapság, hogy szinte fél évente kicserélődik az egész keret. Így sokkal jobban kialakult egy rangsor a közösségen belül, és ahhoz mindenképpen igazodni kellett. Ebben az idősebbek voltak a mérvadóak.

– Veled egy csapatban játszott az a Fajkusz László is, akinek a szabadrúgásai életveszélyesek voltak.

– Lacinak valóban kivételes rúgótechnikája volt, de ő sem így született. Emlékszem, hogy edzések előtt és után egyénileg is mennyit gyakorolt, így vált szinte automatikussá minden pontrúgása. De említhetem még Ress Józsit is, aki Tóth Pistához hasonlóan szintén a háromszázasok klubjának tagja, és a különleges gólok szerzője volt. Képes volt arra, hogy a rövid oldalról csúsztatta fejjel a kapuba a labdát. Bármennyire is felkészülhettek erre az ellenfelek védői, ő mégis mindig meg tudta előzni őket, és ellenállhatatlan volt.

 

– A Te ügyvezetőséged alatt lett bajnok a Dunaferr csapata. Hogyan emlékszel vissza erre a csodálatos időszakra?

dunaferr-bajnok 2

– Az egy fokozatosan, tudatosan felépített csapat volt. Az NB II középmezőnyéből indultunk, ahová minden évben sikerült egy-két minőségi játékost beépítenünk, így Tököli Attilát, Rósa Henriket, Jekl Antalt. Amikor felkerültünk az első osztályba, akkor érkezett Zavadszki Gábor, Igor Nicsenko. Az Egervári Sándor vezetésével bajnokságot nyert csapathoz szerződött Orosz Ferenc, Rabóczky Balázs, Molnár Zoltán, tehát szép fokozatosan, évről-évre erősödtünk, melynek ez lett az eredménye. Kiss György pedig a nemzetközi mérkőzésekre érkezett hozzánk.

– Fantasztikus időszak volt, amikor a fél ország nekünk szurkolt a Győrben megrendezett BL selejtező mérkőzések alatt.

– Hihetetlen volt, ahogy a Dunaújváros – Győr útvonal piros-fehérbe öltözött. Akik abban az időben együtt utaztak a csapattal a találkozókra, nekik nem kell elmesélni, hogy az milyen érzés volt. Autó konvojok, különvonatok érkeztek a meccsekre, teljesen újvárosi színekbe öltöztetve a győri stadiont. Egy dolgot sajnálhatunk csak, mégpedig azt, hogy ez nem Dunaújvárosban történt meg. De az is felejthetetlen volt, amikor Trondheimben a Rosenborg ellen játszottunk, és több ezer ember szurkolt a Dunaferrnek a városháza előtti téren a kivetítő előtt. Természetesen jó lenne mindezt még egyszer átélni.

következő mérkőzés
IDEGEN
Archívum