A Haladás elleni mérkőzést nem lehet most már másként értékelni, mint sordöntő, hiszen mindkét csapat számára létkérdés a találkozó kimenetele. Nincs miért oka egyik gárdának sem a számolgatásra, mivel a hátralévő fordulók mindegyike már egyértelműen csakis a bennmaradásról szól. Nekünk azonban az utóbbi találkozókon nem csupán az ellenfelekkel, hanem véleményünk szerint a játékvezetők több, a mérkőzések kimenetelét nagyban befolyásoló téves ítéleteivel szemben is fel kellett venni a harcot.  Ennek eddig nem adtunk hangot, de most nem mehetünk el szó nélkül ezek mellett. Erről, az Újpest elleni meccsről, valamint a Haladás elleni összecsapásról kérdeztem Artner Tamás vezetőedzőnket és Böőr Zoltán csapatkapitányunkat.

DSC_0442

– Hogyan értékeled az Újpest elleni találkozót?

– Nagyon rosszul kezdtük az Újpest elleni meccset – értékelt Artner Tamás vezetőedző -, hiszen gyorsan kétgólos hátrányba kerültünk. Ez a továbbiakban nem engedhető meg, mivel minden elkövetkező mérkőzés nagyban befolyásolja a további létünket. A második játékrészben hasonlóan jól játszottunk, mint a Puskás ellen, ehhez gratulálok a csapatomnak, de a rengeteg kidolgozott lehetőséget nem tudtunk kihasználni. Ezen javítani kell.

– Egyetértesz-e azzal, hogy mostantól kezdve minden mérkőzést sorsdöntőnek nevezhetünk?

– Így van! Most hétvégén két hasonló helyzetben lévő csapat találkozik majd, és aki itt a három pontot megszerzi, az lépéselőnybe kerül a másikkal szemben. Sajnos az utóbbi két meccsen kidobtunk négy pontot az ablakon, melyben benne voltunk mi is, de legnagyobb mértékben a játékvezetők.

– Eddig nem értékeltük nyíltan a játékvezetők teljesítményét, de most eljött az a pillanat, amikor erről véleményt kell mondanunk.

– Én mindig azt szeretném, ha a játékvezetők egyenlő mércével vezetnék a mérkőzéseket a csapatok számára. Véletlenül sem azt mondom, hogy a hazai pályát részesítsék előnyben. Az viszont tény, hogy az utóbbi két meccsünket nagymértékben befolyásolták. Azzal is egyetértek, hogy nem lehet csak rájuk kiélezni a vereségeinket, hiszen mi is elkövettünk hibákat, de azt lehet mondani, hogy a játékosok hozzáállása miatt sokkal többet érdemeltünk volna.

– Most egy számodra is érdekes, akár lelkileg nehezen feldolgozható mérkőzés következik, hiszen volt csapatod, és amit már többször említettél, kedves városod csapata ellen kell küzdeni, hiszen hazatérsz. Gondoltál már erre?

– Most őszintén mondom, ezzel nem foglalkozom. Nekem ez ugyanolyan mérkőzés lesz, mint a többi. Annyiból azonban más, hogy nagyon nehéz helyzetben vagyunk, és nekünk mindenképpen eredményt kell elérnünk.

– A sikerhez több tényező is kiemelt fontosságú lesz. Így tehát az összpontosítás, a nyugodtság, a motiváció, a határozottság és minden egyéb olyan érték, ami a csapatunkban benne van. Hogyan lehet mindezt úgy ötvözni, hogy siker legyen a vége?

– Csakis úgy, hogy tisztességgel felkészülünk! Tiborral közösen mi nyugalmat fogunk a csapat irányába sugározni. Természetesen nekik is fel kell dolgozniuk az utóbbi két sikertelen mérkőzést, és mindent megtenni azért, hogy most hétvégén győzni tudjunk.

DSC_0437

Böőr Zoltán csapatkapitányunknak is feltettem azt a kérdést, hogy véleménye szerint vajon sorsdöntő találkozó előtt állunk-e.

– Mivel a bajnokság utolsó szakaszához érkeztünk, igen, lehet ennek nevezni.

– Ezt teherként, vagy motivációként éli meg a csapat?

– Én úgy érzem, hogy motivációként, de nyílván teherként is. Szerencsére van ilyen irányú tapasztalatunk, hiszen az elmúlt években minden célunkat úgy tudtuk teljesíteni, hogy egyik sem volt sima, hiszen kiélezett küzdelemben volt részünk. Ezeket mindig jól kezeltük, és abban bízom, hogy ez a tapasztalat segít nekünk.

– Hasonló helyzetben van a Haladás is, mint mi, így igen nehéz találkozó lesz. Mi dönthet a mi javunkra?

– Szerintem az, hogy ebben a helyzetben melyik csapat lesz a nyugodtabb. Bízom abban, hogy ezek mi leszünk.

– A nyugodtság, a motiváció, az összeszedettség, a harciasság különböző fogalmak, melyeket a helyükre kell tudni rakni.

– Persze, ez így van. Ezeket azonban mindkét csapat felsorakoztatja majd, de ahhoz, hogy ez eredményességgel is párosuljon, egyfajta nyugodtságra is szükség kell. Ha valaki e nélkül játszik, nem biztos, hogy a kapu előtt, legyen szó védekezésről, vagy támadásról, jó megoldásokat választ. Ez akkor is igaz, ha előnybe, vagy hátrányba kerül valamelyik fél. Abban bízom, hogy az Újpest elleni tapasztalat is olyan jel, amely megtanított bennünket arra, hogy senki ne pánikoljon, ha esetleg nem úgy alakul a mérkőzés, ahogyan mi azt szeretnénk.