A Pécsen elszenvedett 2-0-ás vereség következtében nehéz helyzetbe kerültünk, hiszen két fordulóval a befejezés előtt ismét kieső helyre csúszott vissza labdarúgó csapatunk.

A PMFC találkozó után a két vezetőedző értékelte az összecsapást.

artner sajtó

 

Artner Tamás (vezetőedző, Dunaújváros): – Először gratulálok a Pécsnek a győzelméhez, akik a pályán nyújtott játékuknak köszönhetően bennmaradtak az első osztályban. Csapatomnak is gratulálok, akik kitették a szívüket és a lelküket a meccsen. A mérkőzés első és utolsó tíz percét kivéve tudtuk kontrollálni a találkozót. Az első félidőben sajnos három óriási helyzetet hagytunk ki. Meggyőződésem, hogy ezért tartunk itt. Mi már nem itt állnánk, ha minimum a helyzeteink felét belőttük volna. Ez történt az Újpest, a Diósgyőr és a Pécs ellen is. A második félidőben egyik csapat előtt sem voltak nagy lehetőségek, inkább a birkózás ment a pályán. Viszont mi győzni akartunk, mert számunkra csak az volt az elfogadható. Ezért csatárt küldtem védő helyére. Sajnos azonban egy hazai pontrúgás eldöntötte a mérkőzést. Csapatunkra jellemzően ez után azonnal egyenlíthettünk volna, de ezt is kihagytuk, majd a végén a Pécs egy kontrából eldöntötte az összecsapást. A mérkőzés összképe és a helyzetek száma alapján legalább a döntetlent megérdemeltük volna. Van még hátra két forduló, melyek közül a következő meccs után sok kérdésünkre választ kapunk. Nekünk mindenképpen győznünk kell, mely nehéz lesz, hiszen a Debrecent fogadjuk.

 Robert Jarni

Robert Jarni (vezetőedző, Pécs): – Nagyon boldog vagyok, tele érzelemmel. Ez a siker közös. Köszönöm munkatársaimnak, a szakmai stábnak, a játékosoknak azt a munkát, melyet az utóbbi fél évben elvégeztünk. Véghezvittünk egy kemény munkát, melyből semmit nem engedtünk, és ez lett az eredménye. Amikor átvettük a csapatot, csupán tíz pontunk volt, most pedig 28, ami matematikailag is elég a bennmaradáshoz. Tudtuk, hogy a Dunaújváros elleni meccs nehéz és ideges lesz. Az első 25 percben görcsösek voltunk, mert tudtuk, hogy mit hordoz ez a mérkőzés magában, de a második félidőben ez elillant, és a ránk jellemző játékunkat játszottuk. Ez vezetett eredményre. A Jóisten csak a bátrakat segíti, és mi mindannyian bátrak voltunk.