Labdarúgó csapatunk sportigazgatója, Sallói István több jelentős klubnál is bizonyította, hogy nehezebb körülmények közt dolgozó egyesülettel is lehet szakmai sikereket elérni.DSC_0622

– Dobos Barna ügyvezető igazgatónk már a tavaszi szezonban kereste a megfelelő szakembert a sportigazgatói munkára. Mikor beszéltek konkrétan először arról, hogy ezt a feladatkört ön tölthetné be?

– Barnát régebb óta ismerem, akivel közösen végeztük el a Pro Licences tanfolyamot. Az együtt töltött másfél év alatt sokat beszéltünk a futballról, melyek alatt egyértelművé vált, hogy nagyon sok mindenben azonos a gondolkodásunk, a véleményünk, így az is, hogy jó lenne egyszer együtt dolgoznunk. A Kecskemét licenc problémája miatt, a közös munka már most elkezdődhet.

– Mivel foglalkozik egy sportigazgató?

– Az alap az utánpótlás és a felnőtt csapat közötti híd megteremtése, a játékosok menedzselése, a fiatal labdarúgók felnőtt csapatba történő áramoltatása. Meg kell határozni azt a játékospolitikát, mely a hosszú távú sikerek alapja. Segíteni kell a játékoskeret kialakításában. Ezt természetesen egyeztetve a tulajdonosokkal, vezetőkkel, és a szakmai stábbal. A cél a csapat filozófiáját minden tekintetben figyelembe vevő hatékony, sikeres munkavégzés.

– Mi okozza a munkában a legnagyobb kihívást?

DSC_0617

– A keret kialakítása során figyelembe kell venni a vezetőedző elképzeléseit, de a gazdasági lehetőségeinket is. A Dunaújváros számára kiemelten fontos, hogy megfeleljünk az MLSZ új irányelvének, ami a fiatalok beépítését, a kezdő csapatban történő pályára lépését jelenti, hiszen ez az alapja a tőlük kapott támogatásnak. Mindezt úgy kell megoldani, hogy az eredményességen ne essen csorba, hiszen az alapvető célkitűzés, hogy minél hamarabb visszajussunk az NB I-be. Az ütőképes kezdő csapat összeállítása hatalmas kihívást jelent, így a következő időszak számunkra egy nagyon komoly sakkjátszma lesz.

– Nem lesz egyszerű feladat megtalálni a megfelelő fiatalt, hiszen itt nem kizárólag a játéktudást, hanem a nem dunaújvárosi játékosnál a nevelési költségek előteremtését is jelenti. Jól látom a problémát?

– Igen, hiszen a fiatal játékosok nevelési költségtérítése nagyon komoly összegeket jelent. Így pénzügyi oldalról azt az ideális egyensúlyt kell megtalálni, hogy az MLSZ-től kapott támogatás meghaladja az előbb említett költséget és piacképes játékosokat igazoljunk. Ez először tehát befektetést jelent, ami hosszú távon térülhet meg. A megfelelő megoldás keresése ebben az időszakban intenzív munkát igényel.

– Az előbb említett költségek csökkentése miatt ezért lenne nagyon fontos, hogy saját nevelésű játékosok tudjanak felkerülni a felnőttek közé. Mennyire tarja járhatónak ezt az utat?

– Ez minden klub életében az egyik, ha nem a legfontosabb feladat. Meg kell tudni teremteni azt a hátországot, ami ehhez szükséges. Mindenféle szempontból előnyt jelent, ha a klub saját nevelésű játékost tud hadrendbe állítani. A Dunaújváros még hátrányban vant a kiemelt akadémiákkal szemben, de mindenképpen cél, hogy előbb utóbb az elit utánpótlás nevelő egyesületek közé tartozzunk. Ehhez az alapok megvannak. Komoly elképzelések vannak az infrastruktúra fejlesztésére is, amely a jövő záloga.

– Mekkora vonzerőt jelenthet az Ön labdarúgó tudása és dunaújvárosi kapusiskola létrehozása az utánpótlás számára?

– Az utánpótlás nevelés fejlesztése azt mutatja, hogy a klub eltökélt szándéka a hosszú távon való gondolkodás, valamint a komoly célok kitűzése és megvalósítása. Pozitívum, hogy erősödik a menedzsment, hiszen ez a gyerekek számára jelent fejlődési utat a jövőjük tekintetében. Bízom abban, hogy meg tudjuk tartani a tehetségeinket, akik az egyéni fejlesztések során még jobb játékosokká válhatnak. Ebben a munkában, főként a támadók nevelésében én is szerepet vállalok majd. Hiszek abban, hogy az egyénre szabott feladatvégzések során lesz meg az a tudás a jövő generációjában, amely a kétes helyzetek megoldásánál a jó döntést eredményezi majd. Ehhez kellenek a kitűnő nevelőedzők és példaképek, mint amilyen nekem a Videotonnál Burcsa Győző volt. Neki köszönhetem azt, hogy megtalálta számomra a megfelelő posztot, és mindenre megtanított, ami a befejezésekhez kellett. Hiszek abban, hogy a helyzetek kihasználás hatékonyságát,  megfelelő gyakorlással javítani lehet a gyermekeknél és bizonyos szintig a felnőtteknél is.

– Ön nem csupán labdarúgó csapatunknál, hanem a Magyar Labdarúgó Válogatottnál is dolgozik. Mennyire tudja a kettős szerepvállalást összeegyeztetni?

– Egy klub számára mindig rang, ha válogatott játékosa, vagy a szakmai stábban dolgozó alkalmazottja van. Ez a kapcsolati tőke előnyt jelenthet a Dunaújváros számára, de a válogatott számára is, ha olyan játékost is tudok ajánlani a klubnak, akik a válogatott számára is fontosak. A klub vezetőségével is abban állapodtam meg, hogy ez a két dolog összeegyeztethető.

– Mi lesz az első lépése az egyesületnél?

– A szervezettség és az előre tervezés az, amiben elsősorban előrébb fogunk lépni. Bízom abban, hogy a klub pozicionálása és a média háttere is erősebb lesz.