Lassan vége a 2020-as esztendőnek is. Együttesünk vezetőedzője, Jakab Elek válaszolt a sajtómunkatársak kérdéseire, így honlapunknak is értékelte ezt a félévet.

Szeptember kilencedikén vetted át a csapat irányítását, a játékosok állapota alapján mik voltak az elképzeléseid?

 – Egy sikertelen időszak kellős közepén kerestek meg a csapat vezetői, amelyet örömmel el is fogadtam. Egyéni beszélgetésekkel kezdtem, mindenkivel leültem és a konzultációkból megtudott információk mentén indítottam el a közös munkát. Egy keddi napon vettem át a csapat irányítását, de már szerdán mérkőzést játszottunk az Újpest második csapatával. A játékosok kvalitásait és az előző edző kolléga szakmaiságát ismerve pozitív voltam. Lőrincz Emil személyében egy kiváló szakemberről van szó. Játékosom volt, véleményem szerint jó munkát végzett, ráadásul a futball múltja rendkívüli: játszott külföldön, többször volt magyar válogatott és bajnoknak is mondhatja magát.

Az első sajtótájékoztatón azt mondtad, hogy mentálisan sokat kell fejlődnie a csapatnak. Milyen lépéseket tettel ennek érdekében?

– Az imént említett személyes beszélgetésekből kiszűrtem, hogy a legnagyobb problémáink mentális téren vannak. Legbelül mindenki kereste a hibát, de nyugalomra intettem a csapatot: együtt megoldjuk! A másik szakmám pedagógia-pszichológia, tudtam alkalmazni speciális dolgokat és ezáltal mélyebbre sikerült ásni. Mondhatom, hogy az akadályt megtaláltuk és orvoslás alatt áll, de időre és kitartásra van szükségünk. A közösség jó, hiába van hiba a játékunkban azt nem lehet megkérdőjelezni, hogy összetartozunk.

Az eredményeink hullámzó tendenciát mutatnak, ez miért van így szerinted?

– A csapat életkora nem ideális, pont egy olyan generáció üres nálunk, ami fontos lenne: együttesünkben nagyon fiatalok, illetve rutinosabb játékosok szerepelnek. Természetesen képességbeli problémáink is vannak, ez annak tudható be, hogy kevés akadémiai nevelésű futballistánk van. Ami számomra a legrosszabb, hogy csapaton belül nem alakult ki egy egészséges versenymorál, mert a létszámunk végig stagnált, így nem volt harc a kezdőcsapatba kerülésért. Azt tudom mondani, hogy hektikus ősz van mögöttünk, de örülök annak, hogy én lehetek ennek a csapatnak az edzője.

Biztos, hogy előre léptünk dolgokban. Szerinted miben sikerült fejlődni?

– Azzal kezdeném, hogy a csapatom munkáját pozitívan értékelem! A közösségnek sikerült megtalálnia önmagát, mindenki átállt a jó oldalra. Rutinosabb játékosaink tekintélye megnőtt, így nagy befolyással vannak a fiatal futballpalántáinkra, akik előtt még ott a jövő. Az edzésmunkánkba bevezettünk olyan dolgokat amikre óriási szükség van és amiket a modern labdarúgás megkövetel. A létfontosságú mérkőzéseken rutintalan hibákat követtünk el, így sokszor voltunk „peches” szériában. Szomorú dolog az – amit már mondtam -, hogy mindig volt olyan negatívum (sérülés, kiállítás, betegség), ami keresztbe húzta a számításainkat.

Az őszi szezon vége szépre sikerült! Hogy láttad te?

– Az utolsó két találkozón nem azt az arcunkat mutattuk, mint előtte. Jó játékkal sikerült nyerni, eddig amikor nyertünk sosem játszottunk olyan jól, mint legutóbb. Ez a mentális hozzáállás maximumát jelenti, bizonyos pozíciókban küzdeni, hajtani tudtunk: ez pszichésen a fejlődés jele. Az együtt töltött munka eddig kevés volt, többre van szükségünk. Nem elég az, hogy csak megpróbáljuk, ez a sport olykor egy valódi harc, meg kell tanulnunk szenvedni és ezáltal értékelni tudjuk a győzelmet.

Mit vársz a tavaszi szezontól? Milyen eredménnyel lennél elégedett?

– Biztos vagyok benne, hogy előre fogunk lépni. Minden tapasztalatom azt suttogja, hogy az őszi hullámvölgyekkel párhuzamban, most stabil-eredményes periódusokkal rukkolunk elő. Elkészült a felkészülési tervünk, két hónap fog a rendelkezésünkre állni: rengeteg új és ismeretlen dolgot szeretnénk tanítani, gyakoroltatni a játékosokkal. A szerencsétlenség megfordul és szerencse lesz belőle, hiszek ebben és abban, hogy nagyszerű csapatom van! Több célunk van a tavaszra, fura és fájó kimondani, de bent kell maradnunk a harmadosztályban, ez a legfőbb feladatunk. Aki ismer avagy dolgozott már velem az tudja, hogy utálok veszíteni. Egy pozitív szemléletű csapatot szeretnénk kialakítani, ami a jövőt képviseli. Itt megállnék egy pillanatra és kiemelném Varga Zsombort, akinek teljesítménye figyelemre méltó. Tovább kell lépnünk és olyan szintre kell emelnünk a dunaújvárosi labdarúgást, ahová igazából való.

Köszönjük szépen Jakab Eleknek, hogy válaszolt kérdéseinkre. Szurkolóinknak, szimpatizánsainknak hálásak vagyunk, hogy ebben a évben is mellettünk voltak.

Kellemes Ünnepeket Kívánunk!

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra!

Hajrá Dunaújváros!